Nagynéném kért meg az egyetem végén, hogy tervezzek a lakásukba egy polcrendszert. A felaldat kézhezvételétől fogva az járt a fejemben, hogy minek is terveznék egyszerű, egyenes vonalban futó, egymástól egyenlő távolságra lévő polcokat… azt bármelyik asztalos meg tudja csinálni, nem kellek hozzá én… ennél különlegesebbet szerettem volna. Így született meg az alább látható polcrendszer. Borovi fenyőből készült, és egy kedves asztalos barátunk hihetetlen precizitásának (na meg a pontos terveknek) köszönhető, hogy elsőre sikerült a negatív sarokba is beilleszteni az oda való részt. A legnagyobb bókot az jelentette számomra, hogy a legtöbb látogató nem is vette észre… olyan volt, mintha mindig is ott lett volna.

A félköríves ebédlőbe ennek testvérét terveztem meg néhány év múlva. Ez megint csak kitűnően sikerült, alig akadt olyan, aki észrevette volna 🙂