Ugyan nem kifejezetten grafikusként végeztem, mégis megtalál néha ilyen jellegű tervezőmunka. Szívemhez nagyon is közel áll, hiszen édesanyám révén az anyatejjel szívtam magamba a könyvek, a typográfia szeretetét… innen már egyenes út vezet a grafikai tervezéshez.
Néhány munkámat felteszem ebből a témából is… csak úgy… nézelődés gyanánt 🙂
Egy időben elég sok esküvői meghívót terveztem… kezdve a magunkéval, amit persze nem találok 😀
Volt ott egyszerű, meg habos-babos is… ha van ilyesmire igény, ma is szívesen vállalok hasonlót… vagy egész mást 😀
Ízelítőül álljon itt néhány példa… klikk a nagyobb képért 🙂
… az elmúlt napokban, hogy nem volt időm írni…
1. Szombaton végre hazatért apa… nagy volt az öröm!!!
2. Vasárnap rögtön kirándulni mentünk Andiékkal… piknikezni hívtak, de az eső elmosta, így tető alatt eszegettük meg az ebédet. Miután elállt a zuhé, felkerekedtünk, hogy megnézzük a Jura medvéit, és farkasait. Kicsit csalódás volt… nagyon rövidke séta ez egy deszka emelvényen, és a farkasok (3 db), meg a medvék (4 db) olyan jó helyen vannak, hogy alig látni őket… ez persze jó is, csak nem látogatóbarát 😀 Voltak bivalyok is… csordában heverésztek…
3. Hétfőn megint gyönyörű napsütés, irány a tópart… meg a városháza, jogsit intézni. Apa félig velünk, félig a dógozóban… aztán ez utóbbiban cövekelt le. Így ismét hármasban tértünk haza. Hamarosan azért hazatért ő is…
4. Időközben elkezdtem az annaságok fészbúkosítását, ami szintén sok időmet vitte el… remélem megéri 😀
5. Kedd a szokásos: Mátéval oviba, vissza mosni, Kingával fel, vissza mosni, Mátéért oviba, vissza mosni, ebéd, vissza mosni, Kinga altatás, Mátét suliba, vissza mosni, Kinga ellenőrzés, Mátéért suliba (közben iszonyatos égszakadás), vissza mosni, Kinga ébredés… innen sétagalopp 🙂
Este még azért volt egy mosókonyházás.
6. Reggel átjött Andi, együtt dobtuk el Tét az oviba, majd tepertünk Montreaux-be, a lakástulajdonos céghez, hátha sikerül valamit intéznünk lakáscsere ügyben… ha más nem is, Andi legalább értelmesen el tudta nekik magyarázni a szitut… most várjuk a választ… levelet már kaptunk legalább, hogy várjuk a választ 🙂
7. Estére Máté belázasodott… megint krupp… és most nem tudtam megelőzni a szokásos módon 😦
Otthoni dokinéninek telefon… Rectadelt kút éjszakára… még mindig többet használ, mint árt… legalább alszunk éjjel, és közben múlik a duzzanat a torkában. Bevált, aludtunk 🙂
Láz sincs reggelre, és már ugrálna, szaladgálna.
8. Éjjel megvarrtuk az egy-két napja szerzett bicajos utánfutónkat… merthogy ez is történt: az első gyerekülésért cserébe kaptunk egyet… Petiék egyik titkárnőjével bizniszeltünk… jó csere 🙂
9. És mindeközben Kinga leszokott a ciciről… 25 hónapig, és 25 napig volt a szimbiótám… függetlenedik a törpém. 😦
Az én párom dobol… és dobokat is tervez, készít… igaz erről mostanában inkább múltidőben beszélünk, de a mai napig ismerik a dobosok a nevét. Így kaptam én is kedvet egy-egy dob dekorálására… a többi részéhez úgysem értek 🙂
Az alábbi pergő a szülés orvosomnak készült, amikor megszületett Kinga lányunk. Mátét is ő segítette a világra, így igazán kézenfekvő volt, hogy az ő képe is felkerüljön a dobra… és hogy miért épp egy pergő? Kiderült ugyanis, hogy a doki boldogult ifjú korában dobolással kereste meg a tandíjra valót.
Peti egyik saját pergőjét decoupage technikával díszítettem.
Gustavito által készített dobszerkót dekoráltunk a ceglédi dobfesztiválra, néhány évvel ezelőtt.
Pár évvel a toronyszoba után a finn gerendaház könyvtárszobájába kellett bútort tervezni. A korábbi matracok, székek már nem nyújtottak megfelelő kényelmet, a szoba fantasztikus adottságait nem használták ki…
Így született ez a bútor…
Nekem egyik személyes kedvencem 🙂
annabies 