Szék megújítás… Chair renewal
Valamikor 10-15 éve vettünk egy kiváló irodaszéket, hogy jó sokat tudjak a gép előtt ülni. 🙂
A kényelmi funkciók, és persze az ár mellett számomra borzasztó fontos volt, hogy az én székem szép is legyen… így egy csodás napsárga kárpittal felruházott példány mellett döntöttünk, ami viszont hosszútávon nem bizonyult nagyon jó választásnak. A sárga ugyanis rövidesen szürke foltokkal gazdagodott. Néhány éve a fejtámláját farmerral áthúztam, olyan foltosan szép volt már, de a háttámla, és az ülőfelület továbbra is szégyenteljesen sötétlett. Így történt, hogy most, amikor rátaláltam a Somogyi Réka festményruháit készítő Kooperoodotco-ra, eldöntöttem, hogy végre új huzatot kap a székem.
Már meg is érkezett a mintanyomat kendőre, és lakástextilre. Ez utóbbi véletlenül pont jó lett rá, szóval egyik délután nekiestem… szabtam, varrtam, szögbelövőztem… Íme az eredmény 🙂
10 or 15 years ago we’ve bought an excellent chair, to be able to sit enough long to work enough long. 🙂
Beside the comfort and the price of course, I wanted a beautiful chair as well… so we chose a bright yellow chair. Since then I guess it wasn’t the best decision as there are lots of grey-ish spots on it. A few years ago I put a cover made of jeans on it’s headboard, but the greyish spots just multiplied on the rest of the chair. So when I met with the kooperoodotco who produces the dresses of Réka Somogyi, I dealed with them to try my paintings to print out on textile as well. I already got some samples from them. So I started to renew my dirty chair an afternoon… and voilá the result 🙂
#rekasomogyi #kooperoodotco
A szék eredeti színe, anyaga… a háta ilyen is maradt.
The original color and material of the chair… the back stayed like this.
… és a végeredmény.
… and the result.

A kendő egy padon…
The shawl on a bench…
Lilla Rogers – Global Talent Search 2014
Egy barátnőm rábeszélésére neveztem egy pályázatra, ahol gyakorlatilag grafikai, illetve elsősorban illusztrátori ismertséget lehet szerezni Lilla Rogers támogatásában. A verseny háromkörös, melynek első fordulója épp most zajlik. Augusztus 5-én kaptuk meg a feladatkiírást (épp nyaralásunk második napján), és ma kellett leadni a pályaműveket. A téma a Terrárium, ami őszintén megvallva nem hatott túl inspirálóan rám. Nyaralásunk alatt rajzolgattam, majd amikor hazaérkeztünk, gőzerővel vetettem bele magam a munkába, hiszen már csak 4 napom maradt a nagy mű elkészítésére. Kőkeményen végigdolgoztam ezeket a napokat, éjszakázásba is belefutottam, közben végig kétségek közt vergődve, hogy vajon vagyok-e elég jó ehhez az egész történethez. Na de túltéve magamat mindezen végül elkészült három kép. Ezekből a barátaim körében végzett mini-közvéleménykutatás alapján küldtem be az egyiket. És most várunk… 26-án ki fog derülni mi lesz :D)
One of my friends talked me about Lilla Rogers Global Talent Search and she pushed me to sign up, so I did. There are three cirle in this contest. The first creative brief arrived on the 5th of August (at the beginning of our summer vacation) and we had to submit our artwork today. The theme is Terrarium, that unfortunately wasn’t really inspiring for me at the first sight. During our holiday I drew a lot, then we finally got home I started to work really hard as I had just 4 days left until the deadline. During these days the doubt circulated in my mind if I’m good enough for a contest like that. Anyway I finished with three pictures for yesterday and based on my friends’ opinions I submitted one of them today afternoon. And now we’re waiting… the result will arrive on the 26th 🙂
Szóval 3 kép lett, és ezt küldtem be 🙂 Mit gondoltok?
So, I made 3 and this one was chosen for the submission 🙂 What you think?
Ez ugyanannak a rajznak egy másik változata.
That’s another variation of the same drawing.
Ez meg egy festmény… amit az új állványomon festettem 🙂
And this one is a painting… that I made on my new easel 🙂
Színező… Coloring pages
Hát elbúcsúztunk a lakástól, a várostól, a sulitól, a barátoktól. A gyerekek könnyen viselték, csak egy-két alkalommal buggyant ki néhány könnycsepp. Távozásunk emlékezetessé tétele gyanánt ajándékokat osztogattunk… elsősorban persze az osztálytársaiknak. Nem akartam persze ezt sem hagyományosan csinálni, mint ahogy mást sem teszünk “normálisan”, így aztán azt találtam ki, hogy rajzolok a gyerekeknek. Méghozzá színezőket rajzolok. Az mégiscsak személyesebb. Szóval az utolsó néhány bejárós hetet én kávézókban, és Chatel-St-Denis parkjaiban töltöttem, ölemben a rajzmappámmal, és hol hangosan kacarászva, hol a részletekbe merülve gyártottam a színező lapjait. Nem lett vaskos kötet, arra nem volt időm, de örültek neki. Volt aki, amíg a gyerekeimre várakoztam, hozzám szaladva, mások csak szégyenlősen rám mosolyogva mondtak nem elvárt köszönetet… ezekért a pillanatokért mindenképpen megérte a sok görnyedés, és talán folytatása is lesz 🙂
So we took leave of the flat, the town, the school, the friends. It seemed to be easy for the kids in spite of some teardrops. I decided to make it memorable, so we gave some gifts to some special persons… to the classmates in the first place. Of course I didn’t want to do it traditionally as we don’t do anything the “normal” way, so I found out to draw something for the kids… coloring pages. It’s more personal, doesn’t it? So I’ve spent the last three weeks in coffee shops and in the parks of Chatel-St-Denis with my drawing-block on my lap and I was drawing the pages sometimes giggling, sometimes absorbedly making the details. It became just 6 pages plus cover… honestly not a fat volume, I didn’t have time for it, but the kids loved it. Some of them came to me while I was waiting my kids in front of the school to say thanks, the others just waved at me wearing a smile… these moments are really worth while stooping over the drawings for weeks… and I might keep going with it 🙂
Alakuló részletek a lakásunkból… Details in our flat
Az elmúlt hetek nem éppen az alkotásról szóltak, annál inkább a folyamatos autózásról, így sajnos nem olyan ütemben haladok a lakberendezéssel, ahogy azt elképzeltem. Ennek ellenére megmutatok néhány részletet, amik azért csak elkészültek…
1. Az íróasztalom a nappaliban
2. Egy fehér kis éjjeliszekrényke, amit a bolhapiacon találtam, és valószínűleg később átfestek
3. A kedvenc székem, amit egy lomtalanításon találtam, és átfestettem türkizre
4. Függöny elkötő, ami eredetileg kabátakasztó volt, és egy bolhapiacon találtam
5. A hálófülkénk (még nincs teljesen kész)
6. A festett szekrényem, a festményeimmel
7. Házi készítésű ékszertartó fa a fürdőszobában
In the last few weeks I could not really work on our new flat but I had to drive all the time. I show some details that I could make anyway…
1. My desk in the living room
2. A white bedside table that I’ve found on a flea market (probably I will paint it later)
3. My favorite chair that I’ve found in the rubbish-shoot and painted it turquoise
4. Curtain-loop that was originally a coat hanger and that I’ve found on a flea market
5. Our alcove (not ready yet)
6. My painted armoir with my paintings around
7. Home made jewel-tree in the bathroom




















