Kicsi lányom abba a korba ért, amikor mindig hercegnős-királynős ruhában akar virítani. A temérdek ruhácskája közül csak kettő felel meg a szigorú kritériumoknak, így ezeket váltogatjuk. Amennyiben viszont a kedvenc pólók is előkerülnek, fidres-fodros ujjakkal, időnkétn komoly nehézséget jelent a legfelső hercegnős réteg felöltése. Ezen probléma feloldásaként javasoltam egy igazi tütü bevezetését. Az elkészítését megosztom veletek, hátha ti is hasonló cipőbe kerültök egyszercsak 😀

Én sima fehér tüllből (ezer éve vásároltam 10-20 méternyit) készítettem a szoknyácskát. Az anyagból olyan 60-70 db, kb. 8-10 cm széles, 40-50 cm hosszú csíkokat vagdostam.

Ezeket egy 2 cm széles gumira (kb. 80 cm hosszú) hurkoltam rá. A gumiszalagot két székhez kötöttem ki… nem feszítettem meg, csak épp nem lógott. A tüll csíkokat félbe hajtva hurkoltam át rajta. Nem húztam szorosra, hogy a gumi ne gyűrődjön össze.

Minden csíkot rögzítettem, és tulajdonképpen már itt készen lehetne a szoknyácska, hiszen a gumiszalag két végét összekötve, vagy akár szép színes masnit rákötve már könnyű a kicsi balettáncos derekán fixálni művünket… Na de én nem így… jó ideje annak már, hogy átalakítottam egy iszonyú régi nadrágszoknyámat, hogy jelenlegi derékbőségemmel is komfortosan érezzem magam benne. A derekát szimplán levágtam anno… nem vacakoltam a gumiház lebontásával. Öreg gyűjtögető lévén azonban jól eltettem ezt a gumis derékpántot… csak jó lesz majd valamire! És lőn… most egy kicsit bevettem még belőle, hogy jó legyen a kétévesemre (amúgy sem volt már jó állandóan szembesülni egykor volt darázsderekammal), és erre varrtam rá a megcsomózgatott tüll szoknyát. Így egy jó széles (kb. 5 cm), színes derekú tütü született.

Kicsi hercegnőm kérésére tovább díszítettük egy szép színes masnival is. 🙂

…és a végeredmény:

Végezetül álljon itt még néhány kép a tüllösített Kinga ihletésében 🙂