"lengőbowling"… rocking "bowling"

Minthogy ma már ennyire belejöttem, még egy legutolsó szösszenetet feldobok.
Néhány hónapja, amikor épp kötögető (és nem kötekedő) kedvemben voltam, a gyerekeim szemet vetettek gyönyörű fonalamra… jó vastag, puha, türkizkék. Hogy nekik is legyen valami örömük az én elfoglaltságomban, készítettünk egy pompont… ezzel egy-két napig jól eljátszottak, de, mint az már lenni szokott, elég hamar ráuntak. Nem sokkal később barátainkkal bowlingozni mentünk, ahol is volt gyerekeknek való pálya is! Na ott aztán az én Mátém olyan remekül elszórakozott (nyelte a gép a 2 frankosainkat), hogy szinte nem is láttuk egész este…
Eme két remek találmány összefonódásából érett meg bennem egy lengőpompon-bowling elkészítése (tekének a bábuk elhelyezkedése miatt nem nevezném)… Ez még mindig nem lett volna elég, de miután csemetéim elég sok időt töltöttek a varróasztalom alatt, hamar felfedeztem a támasztórúdját, mint remek lengési kiindulópont. Nos hát ide akasztottam fel egy zsinóron a mi nagy pomponunkat… bábuk gyanánt dupló-tornyokat készítettünk, és már indulhatott is a játék! Az asztal alatti kukucskálás külön jó mókának bizonyult…

 

 

 

babaruha… doll clothes

A zoknifeldolgozási lázban érdekes ötletem akadt… a zoknikígyó, zoknilabdácskák mellett egy-két szegény, ruhátlan babát is zokniba öltöztettem. Egyikükről azóta lekerült, de Babu ma is abban a kantáros gatyában virít, amit télen csináltam neki… látom már, hogy elő kell állnom lassan egy nyári kollekcióval is 🙂

párna-hátizsák… pillow-backpack

Akinek van kicsi méretű leánykája, az tudja, hogy ezek az apróságok mindig cipelnek valami puhát magukkal (na jó, van amikor a kedvenc műanyag Helló Kittyt viszi)… cipelik, cipelik, de végül mindig nálunk köt ki, és vihetjük a megannyi táska, innivaló, rágcsálnivaló, és egyéb függelékek mellett.
Ezen probléma feloldására találtam ki a hátizsákként cipelhető kispárnát… hogy betölthesse táska funkcióját is, varrtam rá egy zsebecskét… nem sok minden fér bele, de úgysem erőbajnokoknak készül…

Természetesen ahogy lenni szokott, amikor meg akarok örökíteni valamit, csemetéim nem voltak hajlandók felvenni a hátizsákot a fotózáshoz… így került a tündér hátára. 🙂

hátizsákocska… little backpack

Máté még egészen pici fiúcska volt, amikor hátizsákot kerestem neki. Másfél éves gyerekre nem lehet kapni olyat, ami nem nagyobb nála. Így varrtam egyet… megint… illetve ez volt az első 🙂
A fotómodell szerepét az épp megfelelő korban lévő kis királylányom vállalta magára… könnyen ment, lévén ő is hátizsákbolond. Az első francia kifejezés, amit megtanult: sac á dos 😀

babaház… doll house

Amikor januárban ide költöztünk, üres lakásba jöttünk. Így mit volt mit tenni, elvonultunk a zikeába, bútort vásárolni. A megmaradt temérdek csomagolóanyagot sajnáltuk kidobni, így azóta is folyamatosan újrahasznosítunk. Azokból készült a pálya a keljfeluraknak, használjuk természetesen festésnél, ragasztásnál, alátétnek is… a legizgalmasabb dolog azonban, ami a csomagolókartonokból készült, egy babaház. Íme: