egy nyugodt nap

Ma reggel korán keltünk, hiszen oviba mentünk… végre!!! 3 hét kimaradt… az első kettő betegség miatt, a harmadikon szünet volt.
Té megint nagyon jól érezte magát, és ismételten elbűvölte az óvónőket… érkezésemkor újfent superlativusokban beszéltek róla… már amennyit megértettem szegényes francia (nem)tudásommal.
Kingussal közben mostunk egy adagot, majd – miután reggel kiderült, hogy nem mehet 2 évesen az oviba, hiszen csak 2 és fél éves kortól fogadhatják a törpéket – interneten kutakodtunk másik ovi után… nem leltünk egyet sem. Így főállású anyai létem októberig tolódik… vagy tovább… ki tudja 🙂
Az ovi utáni másfél órát a hegyi játszótéren töltöttük, hiszen végre-végre tavaszodik! Gyönyörű, bár még bágyatag napsütés, szaladgáló gyerekek, finom bolti sütifalatok… mi kell még? Hazaérve kicsi lánykám már zuhant is az ágyba… én is mellé… csak a telefonom rezgésére keltem fel. Okos nagyfiam meg nyugodtan, és csöndben várt rám…
A délután csendben, vagy legalábbis nyugalomban telt. Főzőcskéztünk/tem, volt sok játék, mese. Amíg leszaladtam a mosókonyhába (ahogy most is kéne), Máté félretűzte kishúga haját, a kedvenc csitt-csattal… Rövid locsipocsi, kis Dora, majd alvás.
Az esti Mátéhisztitől eltekintve igazán ideális napnak mondható… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s