pályázgatás

Ismét pályáztam fotókkal a Fotoblur-ön…

Ez azért fura… a pályázgatás sikeressége igazából valószínűleg nem attól függ, hogy az adott pályázati anyag ilyen vagy olyan. Az a fontos, hogy kinek hány ismerőse van pl. a fészbúkon, és ezek az ismerősök mennyire fáradtak bele a mindenki által küldözgetett “szavazz” felhívásra… merthogy ilyen rengeteg van… a barátokat ezer meg ezer felkéréssel bombázzák naponta mindenhonnan, ami passzív ellenállásba torkollik… fásultság, a lelkesedés hiánya. És ez érvényes minden területre.

Így már meg sem lepődök, hogy az én képeimre nem nagyon érkezik szavazat. Én ugyanis inkább nem kéregetek… így viszont nem lehet nyerni. Mindenképpen az kell, hogy nyomulj? Ha nincs egy komplett gimnázium a hátad mögött, már akármit is csinálhatsz, az nem kaphat kellő nyilvánosságot?

És akkor hol van itt a megmértettetés? Vagyis ez csak a kapcsolatrendszerem megmérettetése, nem pedig a munkámé? Nemszeretem állapot ez… nem szeretek kérni. Csak jobb lenne a pályázat tárgyát értékelni, és nem a mögé tett támogatottságot 😦

Persze az is lehet, hogy nem elég jók, de az már más kérdés… akkor mondja meg végre vki, hogy hagyjam abba! 😀

Na de itt vannak a fotók, amikkel most épp pályáztam (a képek alatt vannak a linkek, amiken el lehet érni őket a pályázati felületeken):

Fotoblur, Reménység Fesztivál

Fotoblur, Reménység Fesztivál

Fotoblur, Reménység Fesztivál

Fotoblur

Reménység Fesztivál

pályázgatás” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Parajdi "Spenót" János szerint:

    Ezekből a képekből előtted már több százezret, milliót csináltak… Ha nincs saját gondolatod, nem kell eröltetni.
    “A művészetben az a szép, hogy nem kötelező csinálni.” (Bohumil Hrabal)

    üdv: Spenót

    Kedvelés

    • annabies szerint:

      Kedves János, hány portrét, tájképet festettek már, hány széket terveztek, és hány házat építettek meg? Mégis az egyik jobban tetszik, a másik kevésbé… és ez szubjektív, nincsenek abszolút igazságok. A fotózásban is minden kép egyedi, még ha az alaptéma ismétlődik is. Egyedi, már csak a modell, vagy a fotós személye miatt is. Valakinek, vagy valakiknek ez, vagy az a kép többet jelent más képeknél. Az egyik kép megérint, a másik hidegen hagy.
      Egyébiránt én sosem állítottam magamról, hogy fotóművész vagyok… hogy is merném ezt tenni? Kezdő hobbifotós vagyok, és nagyon szeretem csinálni. Remélem eljön az a pillanat, amikor már valóban jó fotókat fogok készíteni… vagy igen, vagy nem… de erőltetésről szó sincs 🙂
      Végül Hrabal gondolatához hozzátenném, hogy a művészetben az is szép, hogy érdemes csinálni, ha boldoggá tesz legalább egy embert: az alkotót 🙂

      Kedvelés

  2. Bendzso szerint:

    kedves spenót 🙂

    javasolnám, h fusd át mégegyszer annaságok bejegyzését…

    az én olvasatomban a bejegyzésben nem arról van szó, a blogger azon keseregne, h nem ismerik fel tömegesen művészi zsenialitását, hanem azon, h az összes ilyen játék csalás, lájk adok-veszek, bandába verődött trollok versenye az összes…

    kérlek olvasd el most mondatról mondatra mégegyzser és látni fogod, h nem annaságok zsenijének minőségéről, kreativitásáról kellene rosszindulattal hozzáfűznöd, hanem elgondolkodni, h vajon jók e az olyan versenyek, ahol abszolút hozzánem értők döntik el, h ki a győztes.

    Kedvelés

  3. Bendzso szerint:

    és nem funkcionális analfabéta vagyok, aki még helyesen írni sem tud, de egyszerűen ma mindent félreütök… előfordul az ilyen – bocsánat a figyelmetlenségért mindenkitől 🙂

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s