Valahogy megszerettem egyedül lenni… jó elmerülni a keresetlen gondolatokban, eltöprengeni dolgokon… nem nagy dolgokon, csak például olyanokon, hogy mi legyen a következő képemen… milyen megoldásokat alkalmazzak… milyen színei legyenek… csak úgy elméletben megfesteni a világot 🙂

Nem zavar már az sem, hogy még mindig nem értem az engem körülvevő beszélgetéseket… sőt… ez még jobb… így ők sem zavarnak, nem szólnak közbe…

Egyedül… a család biztos hátterének tudatában… másképp nem lenne ennyire jó… így viszont élvezet kihasználni azt a kis időt, amit a saját társaságomban tölthetek.

Jó így… szép 🙂